2017. november
H
K
Sz
CS
P
Szo
V
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

Összes program megtekintése ›

Csóványosi kilátó

Kalandozás a történelem, a mondák világában,

                                                  és sok – sok kilométer: irány a Csóványos! 

„Az lesz a győztes, aki talpon marad.
Gátat nem ismer, mindig előre halad.
Nem tartja vissza soha, semmilyen ellenfél
Aki nem fél és mindent túlél „(Ossian)

Csóványos

Igazi erőpróbára hívunk, nem csak az előttünk álló távolság (Pénzásás – Csóványos távolsága 13 km), hanem a szintkülönbség (815 m), a terepviszonyok változatossága is próbára tesznek majd bennünket. Azt ígérhetem, megéri a fáradtságot. Olyan tájait járjuk be a Börzsönynek, mely feledhetetlen látványt, s élményt ígérnek. Vigyünk magunkkal fényképezőgépet, mert mindezt érdemes megörökíteni, s magunkkal hozni.

Csóványos a Börzsöny legmagasabb hegycsúcsa 938 méteres magasságával, míg a Magyarországiak közül csak a 19. Pest és Nógrád megye határán fekszik. A Csóványos a Magas – Börzsöny része. Földtörténetileg egy 18-19 millió évvel ezelőtt keletkezett ősvulkán alkotja, a legaktívabb időszakában keletkezett. Amikor újra felélénkült a vulkáni tevékenység, a Csóványos és közvetlen környezete kiemelkedett, míg a medencék lesüllyedtek. Ezek a mozgások hozták létre az Oltár-patak-völgy fölötti erdőkben kiemelkedő sziklaalakzatokat.

Az Ipoly Erdő Zrt. sokak álmait valóra váltva, 2014-ben turisztikai beruházást valósított meg, biztonságos és kulturált kirándulóhellyé téve a Csóványost. A geodéziai mérőtorony kilátóvá történő átalakításával lehetővé vált a csodálatos körpanoráma megtekintése. A kilátó az Országos Kéktúra nyomvonalán fekszik, a bakancsos turizmus valódi zarándokhelye. A kilátót felkeresve a Börzsöny eredetéről, állat- és növényvilágáról, valamint az innen belátható, több vármegyényi térségről is átfogó ismereteket szerezhet a látogató.

GPS: 47.949126, 18.948287

A torony mellett található Béke-emlékművet újpesti természetbarátok építették.

Útvonal:

Távolság: ~ 30 km                     Nehézsége: *****                   Idő: ~ 11 óra

A Pénzásási Erdei Turistaháztól a kék négyzeten indulunk a Csánki-kertig (a Wenckheim kastélyhoz tartozó gazdasági kiskert volt valaha), ahol a sárga sávra vált utunk, mely hosszan vezet a diósjenői Závoz-tetőig nevezetes helyek sora mellett. Első állomásunk a Kámor–hegy (661 m). Nevét a hegyen egykor álló vár gonosz uráról, Kámor rablólovagról kapta. A titokzatos Kámorhoz mondák sora fűződik: mesés kincs, tömérdek arany, rablólovagok, tündérszép leányok, boszorkányok a szereplői a történeteknek. Valamikor két vár is állott rajta, nyomait azonban ma már csak a várromok őrzik.

A sáncot elhagyva a történetek hangulatán túl valóban meseszép tájat találunk a Kámorban. A hegy csúcsától K-re, mintegy 200 m-re, a meredek sziklafalban lévő Hugó-villa, s az elénk táruló pompás kilátás kárpótol a hegymászás fáradalmaiért. Egykori birtokosa Mikszáth Kálmán volt, ki írói munkássága negyven éves jubileumára kapta a birtokot a "magyar nemzet ajándékaként”. Tovább a Jász-bükki-rétet elérve az É felé induló szekérúton jutunk el a Groote-kereszthez.

A 19.sz-ban a környék erdőinek birtokosa Groote Kelemen báró volt. A bárót 1906-ban vadászaton itt lőtték agyon. Testét másnap találták meg; a kutyája őrizte. Rebesgetik, hogy tán a főerdész végzett vele, esetleg nyereségvágyból, szüksége lévén a 20.000 koronára – ennyivel biztosította be magát az esetre, ha a báró meghal. Vagy talán szerelemféltésből, egyugyanazon hölgynek udvarolt a báró is, a főerdész is. Nem tudhatjuk.

Kun-forrásnál felfrissíthetjük magunkat. A Závoz-tető a460 méterével mélyen bevágódott a szomszédos hegyek közé, átkelőként kínálva magát. A név szláv eredetű, hegynyerget jelent.Csodálatos panoráma tárul elénk: Diósjenő, a Diósjenői -tó, a Nógrádi-medence, a Cserhát és a Naszály vonulatai. A fölöttünk magasodó sziklák indulásra késztetnek. Jobbra fordulva az aszfaltúton ereszkedünk le, a hajtűkanyarban a régi időkben egy "Mázsaház" is állt, bizonyára vámoló céllal, de annak már nyoma sincs. Valójában a kitermelt fát mérték  itt le. Az Diósjenői Erdészeti tanösvény ismeretterjesztő táblája után pár száz méternyi földút után a zöld sáv jelzésen, az Ételhordó úton indulunk felfelé. Ezen az úton hordták fel a meleg ételt Sváb Sándorné bárónő vadászvendégeinek a vadászkastélyba a falu közeli Sváb kastélyból (ma speciális otthon).

A kék jelzés kiindulásánál a Hárombarát vadászház nyomait fedezhetjük fel. Báró Groote, Falkenhausen és Almássy kedvelt találkozási helye volt vadászataik alkalmával. A Nyír-réti-kopjafa a Sváb családról emlékezik meg. Sváb Sándorné a Nyír-réten 1906-ban gyönyörű vadászkastélyt épített, mely 1945-ben kigyulladt, 1952-ben végleg elpusztult. Már csak romok emlékeztetnek rá. Tereplépcsőn haladunk felfelé, a Duna-Ipoly Nemzeti Park táblája hívja fel a figyelmet az út jobb oldalán elterülő fokozottan védett területére, az ősbükkösre, mely a börzsönyi őserdők maradványának tekinthető. Az évszázados fatörzsek között egy pásztorszállás nyomai is fellelhetők.

Az út közelében találhatók az ún. Varsa-gödrök. 1944 nyarán itt zuhant le egy német katonai repülőgép. 4 fős legénysége szörnyethalt, a diósjenőiek temették el őket a rk. temetőbe.

A Nyír-réti-nyiladékon érünk fel a Csóványos938 m magas csúcsára. A hegyen felépült kilátóról pompás látvány tárul elénk tiszta időben: a Duna kék szalagja, felvidéki tájak, a Mátra csúcsai.  A torony átépítési munkálatok alatt 2014-ben nem volt látogatható. A felújított kilátót 2014. októberében adják át.

A közeli az Oltár-kövekhez régmúlt századok vallásos szertartásainak hangulatáért érdemes elsétálnunk.

Hazafelé a „Palóc Piros” sáv jelzésen indulunk lefelé, a közelben a Rózsa-forrásból vehetünk friss vizet. A piros és zöld sáv a Három-hányásnál válik el, mely Kemence-Perőcsény-Diósjenő községek határainak találkozása. A Sasfészekbérc mentén hirtelen ereszkedve érjük el a Nagy-Mánát 707 m-en. A Börzsöny egyik legszebb panorámája tárul elénk. A Nagy-Mána-bérc mentén elérünk a Rakottyás-patak és a Rózsás-patak találkozásához. A patak mentén haladva a Tűzköves-forrásnál nagy magyar vadászírónkról, Bársony Istvánról márványtábla emlékezik meg. Az író 1908-ban megjelent „Tarka-mesék” c. kötetének utolsó írása a „Tűzköves” meséje. Az emléktáblát Szokoli Alajos állíttatta 1910-ben a „Pagony Dalnokának”. Az úton jobbra tartva kiérünk a kemencei Nagy-völgy útjára.

Átkelve a műúton a Szénaoldalban a kék négyzet földútján a Motorút aszfaltútjára érünk. A kanyarban, a hegyoldalban bújik meg Király-kút. Tiszta, friss vizét rendszeresen viszik haza a környék lakói. Hajdan Mátyás király gyakorta vadászott a Börzsöny rengetegében. Ilyen vadászatok alkalmával ihatott a forrás vizéből, mely róla kapta nevét. Vadászatinak nyomát több környékbeli hely is őrzi: Királyné-pallagja, Királyháza, Mátyás-kút. A kék négyzetet követve a Motorút kanyargós vonalán a Kőember (610m) lábánál elhaladva érünk vissza Pénzásásra.