2017. október
H
K
Sz
CS
P
Szo
V
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

Összes program megtekintése ›

Bernecebaráti Templom-domb

Több korszakban is lakott volt a Bernecebaráti-Templom-hegy.  A falu közepén, a Kemence-patak és a Bernecei-patak között emelkedő, hosszan elnyúló dombhát tengerszint feletti magassága 185, illetve 196,4 m, relatív magassága 12–25 m, oldala észak, kelet és nyugat felől meredek.

A Templom-hegy első lakói a lengyeli kultúrához tartoztak, amit a legalsó települési szintből előkerült, a késői szakaszához tartozó jellegzetes, agyagból égetett edénytöredékek bizonyítanak. A dombtetőt övező földsáncot, amely legjobban a K-i oldalon maradt meg, jóval később építették. A meredek oldalú, a környezetéből erősen kiemelkedő domb azonban az őskorban is védelmet nyújtott az itt lakóknak.

Az erődített telep a domb északi felén helyezkedik el. Két részét egy-egy mesterséges mélyedés választja el a domb folytatásától és egymástól. Az I. rész alakja ovális, hossza 275, legnagyobb szélessége 80, területe 1,62 ha. déli végét a középkori templom és körítő fala foglalja el, keleti oldalát viszonylag jó fenntartású sánc védi, csak a déli végét pusztították el a középkori templom építésével. Északi vége közelében 17 m felső szélességű kapunyílás szakítja meg. Ezután még 25 m hosszan figyelhető meg észak felé a sánc, de további Ny-i szakaszának nagy része újkori kőbánya és temető létesítésével elpusztult. A belső terület erősen bolygatott.

A 10–11. században jelentős település állt a Templom-hegyen. A sánc rekeszes szerkezetű volt, árok sem a belső, sem a külső oldalon nem látható. A sánc építésének kora még nem tisztázott: a 10. századtól a 13. századig több időpont is felmerült már. A felszíni leletek szerint az Árpád-korban lakott volt a Templom-hegy déli része is. D-i szélén áll a keletelt, egyhajós, nyugati oldalán középtornyos, fallal övezett középkori eredetű templom.