2017. november
H
K
Sz
CS
P
Szo
V
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

Összes program megtekintése ›

Prónay kilátó Romhány felett

A Prónay kilátó a Romhányi-hegyen, a Kecske-kő 421 m magas csúcsán épült fel, az Ipoly Erdő Zrt. beruházásában. Az Országos Kéktúra útvonaláról rövid kitérővel megközelíthető.

A minden évszakban és napszakban szabadon látogatható építmény 23 m magas, a környező tölgyerdő fáinak koronája fölé magasodó teraszáról zavartalan kilátás élvezhető szinte teljes körpanorámával. Nyugat-északnyugati irányban a Börzsöny, északon a Selmeci-hegység a Szitnya csúccsal, kelet felé a Szandavár, illetve a távolban a Karancs, Mátra hegyvonulatai, délről a Gödöllői-dombvidék lankái, majd délnyugati irányban a Naszály és Pilis – Visegrádi-hegység csúcsai is láthatók.

 

A kilátó megközelítési lehetőségei túraútvonalak mentén

 

Kiindulási hely

Táv

Emelkedő

Lejtő

Időtartam (óra:perc)

Alsópetény

3,4 km

228 m

16 m

1:00 – 1:10

Bánk

5,7 km

280 m

31 m

1:30 – 1:40

Romhány

5,2 km

277 m

11 m

1:20  – 1:30

Katalinpusztai Kirándulóközpont

25,6 km

686 m

443 m

6:00  – 7:30

 

Alsópetény központjából a legrövidebb, de emelkedős úton jutunk a kilátóhoz. A nyomvonal az országos Kék jelzést, majd a Kecskehegy közelében balra -kb. 300 m hosszan- a kék háromszöget követve halad.

Bánk és a Kecskehegy között a frissen festett kék háromszög jelzésen jutunk a csúcshoz. Az elején hosszabban, majd a csúcshoz közeledve rövid szakaszokon meredekebb az út. Máshol lankás, egyenletes futású.

Romhányból szinte végig a kék jelzésen haladhatunk, csak a Kecskehegy előtt a kék háromszögön kell jobbra kanyarodni. Ezen a vonalon a legegyenletesebb a túraút emelkedése, csak rövid szakaszokon vált meredekebbre.

A hosszabb túrák kedvelőinek javasolható a Szendehely melletti Katalinpusztai Kirándulóközpontból a piros jelzésen a Gyadai-réten át a kékig, majd találkozásuktól azon haladva Ősagárdon keresztül, Felsőpetényt érintve és Alsópetényen át a Kecskehegyre vezető túra. Változatos sík és meredekebb szakaszokkal tagolt útvonal a nógrádi településeken keresztül.

Tartósan a fenti utak egyikén sem haladja meg az emelkedés mértéke a 20-22%-ot.

A beruházás a „Nyugattól keletig a nógrádi erdőkben” mottónak megfelelően a Társaság korábbi években megvalósított fejlesztéseit jól kiegészíti. A kilátó a börzsönyi és cserháti erdők bejárásakor felkereshető kedvelt túraútvonalak egyik állomáshelye.

Az Országos Kéktúra útvonalán haladva lehetőség adódik a Börzsöny és a Cserhát megismerésére. Nagymarosról indulva a Julianus kilátóból a Dunakanyar panorámáját csodálhatjuk meg, majd Kóspallagon áthaladva a Börzsöny legmagasabb pontjához, a Csóványoshoz érkezünk, ahonnan nagymarosi kilátás tárul elénk. Innen a Kéken, Nógrádon keresztül érjük el Szendehelyet. A Katalinpusztai Kirándulóközponton át a Cserhát legnyugatibb, egyben legmagasabb hegytömbjéhez, a Naszályhoz visz a jelzés. Ezt követően Ősagárdon keresztül, Felsőpetényt érintve, Alsópetényen át vezet a Romhányi-hegyre a túra. Romhánytól kelet irányába Szandavár romjaihoz érdemes a Kékről kitérőt tenni a pazar kilátásért. A Kéktúra útvonala mentén elérhető a néprajzi, kulturális jelentőségű Világörökség címet viselő falu, Hollókő, a fenntartásunkban lévő Tepke kilátó, és az ország egyik leglátogatottabb nemzeti kegyhelye, Mátraverebély-Szentkút is.

Nógrád megyét és a Cserhátot a kastélyok, kúriákvárak vidékének is szokták nevezni. Nagy nemesi családok vertek e vidéken gyökeret, melyeknek tagjai hosszú évszázadokon át játszottak szerepet a vármegye történelmében. Az alsópetényi, romhányi, acsai Prónay-kastély épített örökségünk értékes eleme. A terület birtokosok a megyei közép- és kisnemesség soraiból kerültek ki. Lakóépületeik, majorsági központjaik nem a nagy barokk kastélyok közé tartoznak, hanem a középnemesi rezidenciák, kisnemesi kúriák csoportjába illeszkednek. Általában nem egyszerűen reprezentatív lakóhelyek voltak, hanem egyszerre szolgáltak gazdasági és rezidenciális funkciókat. 

Romhány nevezetes eseménye az 1710. január 22-én vívott véres ütközet, amelyben II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós által vezetett kurucokat Heister Sigbert császári tábornok visszaverte. A csatára emlékeztető látványosság a község hatalmas törökmogyoró fája. Írásos feljegyzések szerint, a rodostói száműzetésben lévő II. Rákóczi Ferencet meglátogatta egy volt katonája, akinek a fejedelem egy cserjét adott, hogy ültesse el Romhányban a csata emlékére. Történetek szerint a fát a katona nem a csata helyszínén ültette el, hanem egy távolabb eső dombon. Ennek ellenére évszázadok óta úgy él a nép emlékezetében, hogy a Kastélyka dűlőn lévő fa Rákóczi mogyorófája.

A magyar és a külföldi gyümölcsfajták leírásával foglalkozó 1848-as hős Bereczki Máté a község szülöttje.

A Lókos-patak régi medre felett ma is látható háromnyílású kőhíd Nepomuki Szent János szoborral a XVIII. században épült barokk stílusban. Anyaga romhányi homokkő.

Alsópetény szlovák nemzetiségű község. A település birtokosa 1507-től 1541-ig Werbőczy István volt, aki országbíróként itt írta a híres Hármaskönyvet (Tripartitumot), mellyel 1514-re készült el, és évszázadokon át a nemesség jogforrása lett. Werbőczy emlékét őrzi a templomdombon található hatalmas méretű gránit emlékmű, a Werbőczy gúla. A falu szélén álló kisebb kúria az Andreánszky családé. Az ő híres leszármazottjuk volt Andreánszky Gábor (1895 – 1967), botanikus, az MTA tagja, a községben található Prónay kastély szépen felújított, az egészségturizmust szolgálja.

A cserháti vidék palóc kultúrájának emlékeit több település is őrzi, ugyanakkor rendezvényeken máig élő hagyományként ápolják a szokásokat, melyeket a díszes népviselet, a házi készítésű palóc ételek tettek méltán híressé.

A kilátóból szemlélődve csak a szemnek tűnik távolinak az Ipoly-mente és a Karancs-Medves-vidék, mint szomszédos tájak, ahol újabb turisztikai beruházásokkal bővítjük a kínálatot. Ezek a vidékek olyan kulturális, történelmi és geológiai értékek őrzői, mint a Palóc Múzeum Balassagyarmaton, Madách és Mikszáth kúriák, a szécsényi kastélymúzeum és történelmi városközpont, a Páris-patak-völgye, a somoskői, szilváskői bazalt- és a béri andezitoszlopok, a nógrádi, csábrági, somoskői és salgói vár.